Spolarich kávéház

Spolarich György 1910-ben nyitotta meg a József körút 37-39. jókora tömbjében fényes üzletét, amelyet a kor egyik legjobb belsőépí- tésze, Rákos Emánuel tervei szerint rendeztek be. A Spolarich-dinasztia sokoldalú, tehetséges, szorgalmas embe- rekből állt. Az ősök pékek voltak, a város legjobbjai, ám Spo- larich papa három fiából kettő a vendéglátás útjára lépett. A hatalmas üzlet berendezése szinte az egész családi vagyont fölemésztette, de nem volt hiá- bavaló befektetés. A népszerű fiatal tulajdono- sok - főként Károly, akit hiába óvtak családja megfontoltabb tagjai, dzsentri barátaival nem- egyszer lumpolt hajnalig, - a város egyik leg- vonzóbb szórakozóhelyévé tették a kávéházat.

Nagypolgárok, katonatisztek mellett a pékek törzshelye is volt: hol tartották volna az ipartestületi társasvacsorákat, ha nem elnökük családi üzletében? S ahogyan Gebauerhez, szintén jártak ide sportolók is: 1911-ben például "a Józsefvárosi Ath- letikai Club hivatalos helyiségét átteszi a Szimplonból a Spola- ritsba". Az első világháború idején persze visszaesett a forga- lom és a mulató kedv, hogy aztán újult erővel törjön ki ismét, egy meglehetősen markáns arculatú vendégkör duhajkodásai- val tarkítva: a szélsőjobboldal sasfészkévé vált Spolarichban a pesti kávéháztörténetben példátlan antiszemita megnyilvánulá- sokra, durva tettlegességekre is sor került.

Politikai vonzalmak ide vagy oda, a szakmai színvonal kitűnő volt. A remek ételek, borok és muzsi- kusok mellett hatalmas vonzerőt jelentett a kávé: a tulajdonos egész Pestet lázba hozta, amikor 1924-ben meghozatta Olaszországból az első La Pavoni eszpresszógépet. Spolarich Károly befolyásos vendégei jóvoltából a kormányfőtanácsosi rangot is megkapta. F:  mszp8.hu

Ma posta működik benne!