Trefort-kert egyetemi épületei (Bölcsészettudományi Kar)

Az Országút (Múzeum körút) –   Kerepesi (Rákóczi) út – Öt pacsirta (Eszterházy, ma Puskin) utcák közötti egyetemi tömb Trefort Ágoston (1872-1888 között  vallás és közoktatásügyi miniszter) egyetem-építő munkássága emlékéül vette fel a Trefort-kert nevet.  Az utóbbi 140 évben sorra létesültek itt egyetemi épületek, a gyakran változó funkciók szerinti bővítésekkel, átépítésekkel.

A Nagyszombatról 1784-ben  Pestre telepített  Tudományegyetem a pesti épületét  (a mai Egyetem téren álló hajdani Nagyszemináriumot) hamar kinőtte, ezért legelőször a természettudományos képzés kielégítésére, a korábbi  (1809-1815 közötti) egyetemi botanikus kert területén 1871-ben felépült az akkor modernnek számító kémiai intézet épülete, 1874-ben a mai  Puskin utcában az orvosképzés élettani intézete, majd 1886-ban ugyancsak itt a vegyi és élettani intézet, valamint a Múzeum körúton a természetrajzi intézet épülete.

Ugyanezen időszakban a már 18. századtól különböző formákban létezett mérnök-műszaki képzések után  1871-ben megalakult Királyi József Műegyetem megfelelő helyéül is ezt a telket találták, ahol az építkezés – Steindl Imre műegyetemi professzor tervei alapján – 1880-ban  kezdődött. A kisebb, kémiai épület 1882 őszére, a főépület egy évvel később vált beköltözhetővé.  1897-ben a  műegyetemi előadótermek bővítése érdekében épült fel  Pecz Samu tervei alapján a romantikus kinézetű Gólyavár. Az 1890-es évek második felére azonban világossá vált, hogy a Műegyetemnek megint új otthont kell építeni. Ennek helyéül a Lágymányost választották, ahova 1909-ben költözött a Műegyetem.

Az így felszabaduló épületbe 1911-ben átköltözhetett az Egyetem térről a teljes Bölcsészkar. Azonban ez az új elhelyezkedés is hamarosan szűkösnek bizonyult, ezért  a területen  1938-ban egy  szárnyépület készült el  (a jelenlegi C épület) és igénybe vették az egykori Pannónia Szálló Rákóczi út 5. alatti épületét.

A háborút követő időszakban  a  Bölcsészkarból 1949-ben kivált a Természettudományi Kar (mindkettő 1950-ben vette fel az Eötvös Lóránd nevet). A két kar számára már véglegesen szűkössé vált a Múzeum körúti tömb, ezért a BTK 1953-ban a Piarista Rend Gimnáziumának  Váci utcai épületébe költözött. A TTK 1953 és 2001 között egyedül használta a tömböt (kivéve az Orvosegyetem Puskin utcai épületét). 2001-ben  költözött el a korszerű lágymányosi campusába. És 2002-ben  - a piarista épület visszaadását követően – visszaköltözött a Bölcsészettudományi Kar. Az épületek 2006-tól nagymérvű felújítás és átalakítás alá kerültek, melyek során a Főépület  belső udvarán üvegtetővel fedve egyetemi könyvtárat alakítottak ki.